A grafológiáról
Mi a grafológia?
A kézírás olyan kifejező mozgás, mint a testbeszéd: gesztusaink papíron rögzült lenyomata. Megjelenik benne magabiztosságunk vagy félszegségünk egyaránt. Szoros kapcsolatban áll a pszichével, hűen tükrözi jelenlegi lelkiállapotunkat. Ahogy minden ember más és más egyéniség, úgy nincs két egyforma íráskép sem. Írásunk egyéni, személyre szabott módon jellemez bennünket.
Miben segíthet a grafológus?
- Önismeret fejlesztése
- Képességek, rejtett tartalékok feltárása
- Párkapcsolati, párválasztási vizsgálat
- Gyermekrajz-elemzés
- Pályaalkalmasság vizsgálata
- Munkaerő-kiválasztás
- Vezetőkiválasztás
- Csapatépítés
- Karriertervezés
Hogyan zajlik a grafológiai elemzés?
A grafológiai elemzés tulajdonképpen a világ bármely pontjáról elvégezhető, hiszen nem feltétlen szükséges hozzá személyes találkozó. Csak toll és papír kell hozzá, akár otthonában, nyugodt körülmények között is el tudja készíteni az elemzésre szánt írásmintát. Ezek után postai úton is elküldheti azt a grafológusnak.
Mit vizsgál a grafológus?
A grafológus az írást elemeire szedi szét. 15 szerkezeti elemünk van, pl.: margók, sorok, betűk, ékezet, kezdővonal, végvonal, aláírás stb. Ezeknek nézzük meg a méreteit, formáját és az irányokat. Az iskolában tanult írásmódtól való eltéréseket vizsgáljuk és értékeljük.
Egy grafológiai vizsgálatból kiderülhetnek a személyiség legfontosabb vonásai, hogy az írónk hogyan viszonyul saját magához, milyen a fizikai-lelki állapota, energizáltsága.
Megismerhetjük gondolkodásmódját, a munkavégzés jellemzőit és azt is milyen kapcsolata van a környezetével, de bepillantást nyerhetünk érzelmi életébe is. Természetesen a fentebb leírtak csak a főbb irányvonalak, hiszen mindezek a grafológus számára teljes részletességgel feltárásra kerülnek.
Az írásmintával szemben támasztott követelmények
- Legalább 15-20 sor terjedelmű, A/4 –es méretű papírra, spontán módon (nem másolva, nem diktálás alapján), folyóírással, lehetőleg golyóstollal készült, levél formátumú (megszólítás, vagy cím – szöveg – teljes névaláírás) írás.
- A kézírás készítőjének hozzájáruló nyilatkozata a grafológiai elemzéshez
- A vizsgálandó személy adatai az adatlap kitöltése alapján
- Gyermekrajzelemzésnél a szülő beleegyező nyilatkozata
Grafológia és jog, etika
A grafológus végezhető tevékenységével szemben támasztott erkölcsi előírások, kötelezettségek, jogok rendszerét a Magyar Írástudományi Társaság Etikai Kódexe rögzíti.
A grafológus elsősorban a kézírás és más hasonló grafikus produktum (pl. rajz, firkák, lábbal, szájjal történő írás), továbbiakban: „duktum” alapján dolgozik.
A grafológus a duktum felhasználásával a vizsgált személy személyiségére vonatkozó megállapításokat tesz, összefüggéseket tár fel. Munkájának lényege, hogy a kézírás jellemzőihez – grafológiai és pszichológiai ismeretek felhasználásával – személyiségjellemzőket és állapotokat rendel hozzá.
A grafológus csak olyan feladatot vállalhat el, melyhez megfelelő képzettséggel rendelkezik. Érzelmi érintettség, elfogultság esetén joga van más kollégához irányítani az ügyfelet, illetve a megbízást indoklás nélkül visszautasítani. A megbízás elfogadása esetén jogviszony jön létre a megrendelő és a grafológus között. A megbízási jogviszony hatálya alatt és annak megszűnése után is titoktartási kötelezettség terheli a grafológust.
Grafológiai vizsgálat csak az illető írásos hozzájárulásával történhet! A vizsgálat csak az általa megadott illetve engedélyezett területekre terjedhet ki, egy munkaköri vizsgálat nem terjedhet ki pl. intim kérdések vizsgálatára.
A vizsgálat alanyának, a duktornak jogában áll a róla készített szakvéleményt megismerni.
A grafológia története
A grafológia története az ókorba nyúlik vissza. Arisztotelész (Kr.e. 384–322) azt mondta: „…éppen úgy, ahogy a beszélgetés jelzi a lélek fogalmait, éppen úgy mutatja az írás a beszélgetést és a gondolatot.”
A grafológia igazán a XIX. században teljesedett ki Nyugat-Európában. Legnevesebb képviselői: Jean-Hippolyte Michon (a grafológia “atyja”), Max Pulver, Rudolf Pophal és Ludwig Klages.
Magyarországon a grafológia az 1900-as évek első felében teljesedett ki. Ebben az időben alakult meg az első Magyar Írástudományi Társaság, amelynek tagjai voltak: Románné Goldzieher Klára aki, elsőként foglalkozott pl. névtelen levélírásokkal, gyerekírások vizsgálatával, valamint Németh Péter, Balázs Dezső és Hajnal Richárd is.
Céljuk a grafológia tudományos voltának fejlesztése. A II. világháború után a rendszer sajnos visszaszorította a pszichológiát és társtudományait, így a grafológia is stagnált. Az 1960-as, 70-es években született meg a “kávéházi grafológia” elnevezés, amely leginkább Csötörtök Csaba nevéhez köthető. Ekkoriban csak kávéházakban végeztek íráselemzéseket szórakoztatásképpen.
Ebben az időben tevékenykedett Somoskéri Pál, aki a 60-as években kuriózumként kapott engedélyt a kézírások vizsgálatára, és Rákosné Ács Klára, aki a történelmi személyek írásának vizsgálatával és a betegségjegyek felismerésével vált híressé.
1987-ben megalakult a 2. Írástanulmányi Társaság dr. Agárdi Tamás elnökletével, de kiemelkedő szerepet töltöttek be még Bodroghy Péter és Gulyás Jenő István is.